A depresszió igazából szorongás

A szorongás és a depresszió egy és ugyanaz. Depressziónál olyan tünetek együttállásáról beszélünk, amelyeket a hajthatatlan szorongás idéz elő. Mivel a szorongás a megemelkedett stresszhormonok és az autonóm idegrendszer által előidézett érzéseket jellemzi, ez egy leíró kifejezés, és nem egy diagnózis. Az "ellazult" szót sem diagnózisként használjuk arra, amikor napozunk és oxitocinban, szerotoninban és dopaminban fürdőzünk. A szorongás a nem tudatos, az automatikus túlélési válaszaink magja, ami sokkal erőteljesebb, mint a racionális agy.

A szellemi kihívásokra ugyanúgy reagálunk, mint a fizikai fenyegetésekre, így a stresszhormonokkal folyamatosan számolnunk kell. Szervezetünk válaszát nem kontrolláljuk, azt viszont szabályozhatjuk, hogy mire reagáljunk.

A depresszió miért is a tartós szorongás kifejeződése?

Minden depresszióval élő szorongással is küzd (bár ez harag is lehet), de nem minden szorongó ember küzd depresszióval.

  • A depresszió egyik legkoraibb jele az éjszakai felébredés, amikor nem tudunk visszaaludni, főként a szorongáshoz köthető cikázó gondolatok miatt.
  • Aztán az elalvás képtelensége. Szintén a zavaró gondolatok, illetve a testben lévő stresszvegyületek miatt. Ez a készenléti állapot nem kedvez az elalvásnak.
  • Amikor nem alszol. - A depresszió fő tünete.
  • Végül is, koncentrációs problémákat tapasztalsz, ami a zavaró gondolatok és az álmatlanság eredménye.

Ezek a tünetek enyhén vagy közepesen súlyos depresszióról szólnak, majd a könyörtelen szorongás egyre inkább elviselhetetlenné válik. A túlélés szempontjából, a szorongásos válaszreakció célja ez a kellemetlen érzés, mely arra kényszerít, hogy meneküljünk a fenyegetések elől. Ugyanakkor az emberek küzdenek azzal, hogy az agy a szellemi veszélyeket hasonló módon érzékeli, mint a fizikaiakat.

De a gondolatainkat nem tudjuk elkerülni. A szorongás csapdájában csalódást és kétségbeesés élünk meg. Hogyan ér ez véget?
A további tünetekről:

  • Étvágytalanság és fogyás - Az adrenalin csökkenti az emésztőrendszer vérellátását.
  • Energiahiány - A sok stresszvegyülettől telített test állandó készenléti állapota megterhelő. Mintha egy kilóméteres sprintet futnál.
  • Szétterjedő fizikai tünetek. - A test hormonjainak közvetlen hatása a szervrendszerre.
  • Társadalmi elszigeteltség - Több forrásból tudjuk, hogy a társadalmi elszigeteltség krónikus fájdalmat okoz. Az érzelmi fájdalmat az agyban a fizikai fájdalomhoz hasonló módon dolgozzuk fel. Az elutasítás fáj. A szorongás megakadályozza, hogy mások felé forduljunk. Öngyilkossági gondolatok és tervezés, illetve a végrehajtás megkezdése.

A lényeg. Amit depressziónak hívunk, az valójában egy sor olyan tünet, amelyet a tartós stressz (szorongás) okoz.

Miért változtassunk nyelvezetünkön e diagnózisok kapcsán?

A depresszió sikeres kezeléséhez a hangsúlyt a kiváltó okra, a szorongásra kell helyeznünk. A szorongás nem egy diagnózis, hanem ezzel a szóval jellemezzük a fokozott stressz-vegyületteli állapotot. Mivel ez a tudattalan túlélési mechanizmus százezerszer erősebb, mint a tudatos agy, így nem tudjuk befolyásolni ésszerű beavatkozásokkal.

Hogyan lehet tehát csökkenteni a szorongást? Vigyük le a stresszvegyületek mennyiségét.

Ennek két általános közvetlen módszere van, hogy megnyugtassuk az idegrendszert. Vannak technikák, mint: tudatos jelenlét (mindfulness), a meditáció, a harcművészetek, a testmozgás és a rövid távú gyógyszerelés. A másik kategóriába tartozik a kémiai reakció tompítása, mégpedig az agy idegrendszeri változásainak serkentésével. Ahelyett, hogy automatikusan reagálna a stresszre, létrehozhat egy kis "teret" az inger és a válasz között, majd irányítsa figyelmét egy működőképesebb alternatívára.

Az egyik klasszikus példa a kognitív-viselkedés terápia, ami tudatosítja a felfogásbéli torzításainkat. Ezeket kategorizálhatjuk és ésszerűbb válaszokra cserélhetjük. A képzelőerő segítségével számos reakciót létrehozhatunk, melyek ismétlésével megváltoztatjuk agyi áramköreinket.

A nyelv számít

Egy hosszú tanulmány vizsgálta a nemzeti nyilvántartás betegeit Hollandiában.

A 2980 résztvevő krónikus fájdalmának szintjét a következő kategóriákban nézték meg:

  • lelkileg egészségesek
  • tünetmentes depressziós és /vagy szorongásos kezeltek
  • jelenlegi depressziós problémások
  • jelenlegi szorongásos panaszosok
  • jelenlegi együttes szorongás és depresszió

Csak 5.7 százalékuk volt fájdalom mentes. Az egyik következtetés az volt, hogy: "A depresszió és a szorongás fiziológiailag ugyanolyan, mint a fájdalom, és kölcsönösen hatással lehetnek egymásra, ami megmagyarázhatja az együttjárásukat." Érdekes módon a tünetmentes szorongásos és depressziós kezeltek is szenvedtek folyamatos krónikus fájdalomtól, szemben az egészségesekkel.

Beszéljünk másképp

Fontoljuk meg a nyelvezet megváltoztatását. A szorongás fájdalom. A legtöbb ember elég jól kezeli, bár a tényleges érzés mindig kellemetlen. Egy szinten túl zavarja az életminőséget és tűrhetetlenné válhat. A végső eredmény a fent említett tünetek konstellációja, és ezt depressziónak hívjuk. De a szorongás nem egy diagnózis, hanem maga a probléma. A különféle pszichológiai rendellenességek a szorongással való megküzdésre tett kísérletek eredményei. Ezt szeretnénk alátámasztani. A stresszhormonok tartós szintje számos fizikai tünetet idéz elő, ideértve a gyorsabb idegrendszeri működés okozta fokozott fájdalomérzetet, s ez pusztító hatással bír az életminőségre és az egészségre.

Azzal, hogy külön diagnosztikus kategóriákba soroljuk a szorongást, a depressziót és a krónikus fájdalmat, ezzel elfelejtjük, hogy a kiváltó ok maga a könyörtelen szorongás. Azt is mondhatnánk, hogy hiper-éber stresszes állapotban maradni olyan tünetegyütteseket eredményez, melyek egyike depresszió. Ennek a felfokozott állapotnak a jegyei közé tartozik a krónikus mentális és fizikai fájdalom is.

A depresszió kezelésében a leghatékonyabb számos olyan módszert alkalmazni, melyek az idegrendszer megnyugtatására szolgálnak.

/David Hanscom: Depression Is Anxiety – Psychology Today/


   Minden jog fenntartva